TÜRKÖSI EVANGÉLIKUS-LUTHERÁNUS TEMPLOM

A 343 m2 területű, 29,96 m hosszú, 14,66 m széles és 26,08 m magas tornyú, faragott mészkőre téglából épült evangélikus templomot (45,6147° É; 25,6771° K; 652 m) 1885. április 6-án, húsvét másodnapján szentelték fel .

1869-ben Türkösön mozgalom indul Pap László jegyző kezdeményezésére templomépítésre, összegyűl 4000 Ft de a folyamat elakad 1880-ig.

1880 végén 200 aláíró nyilatkozatban kimondja templomépítési- és elszakadási szándékukat Csernátfalutól.

1881. 01.07. Egyházi gyűlésen az elszakadás és templomépítés törvényesen is ki volt mondva, bejelentik felsőbb egyházi hatóságokhoz. Véber György brassói építész tervet és költségvetést készít, belső felszerelés nélkül 16 720 Ft és 76 krajcár árat állapít meg.

1882.09.09. A szász consistorium a 241. számú építkezési engedélyt adta ki, de az elszakadás feltételei miatt az elszakadás elhalasztódott.

1883.01.28. Nyílvános árverezésen 15 290 forintért Sánek János hosszúfalusi csángó magyar építőmester vállalkozónak adatott ki a templom felépítése azzal a feltétellel, hogy 1884.10.30-ig befejezi.

1883.05.27. Délután 2 órakor ünnepélyes keretek közt megtörtént az alapkő letétele. Az építészt segítette Lécz Márton ácsmester, Soós János brassói aranyműves, Friedmann Jakab pléhes. Lelkész Kiss Árpád volt, gondnok Tóth András.

1884.08.17. Felteszik a toronygömböt, benne az íratokkal melyekben mindezeket leírták.

1886.06.13-án az egyházközség különvált Csernátfalutól.

Oltárát neogótikus stílusban készítette el a hosszúfalusi fafaragászati iskola híres tanára, Kupcsay János, oltárképét pedig Mişu Popp festette.

Az evangélikus papilakot 1893. szeptember 14-én szentelték fel.

Ma udvarán található az 1848-49-es szabadságharc, az I. és a II. világháború türkösi áldozatainak emlékműve, 2006.12.03-án volt felavatva és Adorjányi Dezső evangélikus püspök szentelte fel.