TÜRKÖSI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

A reformációig Csernátfaluban volt a Szent Mihály anyaegyház gótikus temploma, de a hétfalusi csángók Honterus hatására 1542–1544 között evangélikus hitre tértek át, s jó 200 évig teljesen megszűnt a katolikus vallás.

A XVIII. században a kolera és a pestis többször is megtizedelte Hétfalu lakosságát, majd a többszöri idegen pusztítás is szükségessé tette a székelyföldi betelepítéseket. Így nagyszámú római katolikus székely érkezett Hétfaluba, ennek köszönhetően 1750-ben Stäber Xavier Ferenc brassói jezsuita atya megbízást kapott az esztergomi érsektől a türkösi lelkészség megalapítására. 1751-ben Mária Terézia engedélyezte a türkösi templom felépítését és a temető kialakítását, nagycsütörtökön pedig Seewald Kristóf brassói főbíró kereszttel jelölte meg a templom helyét (45,6117° É; 25,6750° K; 669 m).

1752-ben már állott a dombon az első fatemplom, s 1754-ben báró Sztoyka erdélyi püspök Türköst a jezsuitáktól elvette, saját joghatósága alá rendelte, és a brassói ferencesekre bízva Fekete Károly brassói praesidenst tette Türkös adminisztrátorává.

1766-ban a kápolna vihar áldozata lett. Szentmisét a plébánia termében végeztek 1770-ig, amikor Batthyani püspök segítségével kőtemplomot építettek Eresztevényi Ferenc plébánossága idején. A templom stílusa egyszerű, félkör alakú ablakokkal, sima plafonnal.

Az 1881 és 1893 között szolgáló Pál Kálmán plébános átalakította a templomot és hidegházat is építtetett.

1913-ban, húsvét napján, a két harang összeütődött, és a kisebbik leesett. Ekkor lebontották az addigi deszkatornyot, és új kőtornyot építettek. A munkálatokat 1914. június 22-én fejezték be. Az új szószékre Kollár Gusztáv (Nyíregyháza, 1879. március 25. – Brassó, 1970. november 17.) brassói római katolikus főgimnáziumi tanár a négy evangélistát festette. A villanyt az 1920-as években vezették be.

A templom, mely mai alakját 1931-ben nyerte el egy alapos felújítást követően, mintegy 150–200 férőhelyes, és három haranggal rendelkezik. A templom méretei: 20,04 m hosszú; 10,47 m széles; 18,67 m magas a torony.

1931 után Jézus szobra állott a főoltáron, majd a szószék lebontását követően Jézus és Mária szobra az előtér két oldalára került, az új oltárkép pedig Szent Mihály Főangyalt ábrázoló festmény lett.

1956-ban Szent Antal mellékoltárt állítottak a templomban, amelyre az ifjúság Szent Imre és Szent Teréz szobrokat készíttetett.

1987–1989 között épült a plébánia udvarán a Márton Áron nevét viselő ifjúsági ház Gajdó Zoltán (Kézdi­szász­fa­lu, 1940. január 25. – Sepsiszentgyörgy, 2013. február 8.) plébános kezdeményezésére.

1993-ban a szentélyt márványlapokkal padlózták le, új faragott oltárt, olvasóállványt és gyertyatartót készíttettek. Ekkor vezették be a gázt is.

2008-ban a teljes belsőt és a villamosságot is felújították.